Dublinban, Berlinben és Londonban ötször annyit fizetnek a háztartások egységnyi áramért, mint Budapesten, Kijevben pedig feleannyit. A gáz stockholmi tarifája tizenkétszer nagyobb, mint a magyar fővárosban, ahol – az uniós országokon belül – februárban is a legolcsóbb volt az áram és a gáz is. Pedig Európa-szerte alacsonyabbak lettek a lakossági tarifák.
Hiába esnek hónapok óta az európai háztartások által fizetendő tarifák, a különbségek februárban is hatalmasak azon országok között, ahol jellemzően piaci árat kell fizetni, és a hatósági áras Magyarország között.
Februárban tehát ismét Magyarországon volt a legalacsonyabb az áram és a gáz bruttó lakossági egységára az uniós országok között. A kilowattóránként bruttó 9,08 eurócentes hazai villamosenergia-egységárnál csak a nem uniós Belgrádra és Kijevre számolt alacsonyabbat a VaasaETT, 9,08, illetve 4,38 eurócentet. A budapesti 2,52 eurócentes gázártól egyedül a 2,04 eurócentes kijevi maradt el.
A finn tanácsadó cég – amely a havonkénti elemzését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából, az európai energiahatóságoktól érkező adatok alapján készíti el – sorra vette azokat az említett intézkedéseket, amelyekkel az egyes kormányok a piacitól, pontosabban az energiaválság előtt hatályostól eltérítették a helyi tarifákat, így azokat a lépéseket is, amelyeket most visszavontak.
