Az ESA szerint az űrben keringő, emberi tevékenység kapcsán keletkező irányítatlan tárgyak rendkívüli veszélyt jelentenek többek között a műholdakra. Az Űrügynökség kezdeményezése a fenntartható űrkutatás elősegítését, az űrszemét csökkentését, és az űrben lévő emberi infrastruktúrát veszélyeztető jelenségek pontos és megbízható előrejelzését tűzte ki célul.
Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója felszólított minden, európai űrkutatásban érdekelt felet, beleértve az új szereplőket is, hogy tegyenek határozott lépéseket az űrszemét csökkentése érdekében az űrügynökség Zero Debris Charter nevű kezdeményezéséhez való csatlakozáson keresztül. Az ESA a 2023-as Paris Air Show rendezvényen arra is felhívta a figyelmet, hogy az űrben végzett műveletek biztonságának és fenntarthatóságának érdekében minden, ezen a területen tevékenykedő vállalatnak és cégnek kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a lehető legkevesebb űrszemetet termelje.
A Föld körül keringő műholdak mindennapi életünk részévé váltak. Űrkutatáshoz, Föld-megfigyeléshez, meteorológiához, klímakutatáshoz, távközléshez, navigációhoz és emellett még sok más célra használjuk őket. Ezek mellett jelenleg számos egyéb objektum kering a Föld körül, például már nem működő műholdak, rakéták különböző alkatrészei, valamint múltbeli robbanások és ütközésekből származó anyagok darabjai.
Európa sebezhető az űrszemét és a naptevékenység okozta zavarokkal szemben, miközben a társadalom egyre nagyobb mértékben függ a műholdas szolgáltatásoktól. Az ESA szerint még egy mérsékelt napvihar is több mint 13 milliárd eurós kárt és szolgáltatáskiesést okozhat Európának. Példaként a 2012-es hatalmas napkitörést említik, amikor 10-15 percen belül a Napból két koronakidobódás is történt, csak a szerencsének köszönhető, hogy ezek épp elkerülték bolygónkat. Egy ilyen esemény során a napkorona egy darabja lökődik ki a bolygóközi térbe, hatalmas energia szabadul fel, az így létrejött mágneses felhő pedig óriási károkat okozhat, ha eltalálja a Földet, például jelentősen megzavarhatja a műholdak, áramhálózatok és kommunikációs eszközök működését is.
