Csillagászok először figyelték meg, hogy a világegyetem távoli pontjain látszólag lassabban telik az idő. A kutatók szerint az események ötször lassabban zajlanak olyan messzi régiókban, ahol az univerzumot egymilliárd éves korában látjuk, ami a mai korának nagyjából a tizede.
„Olyan, mintha csökkentett sebességgel néznénk egy filmet” – idézi a Guardian a jelenségről készült tanulmány vezető szerzőjét, Geraint Lewist, a Sydney-i Egyetem asztrofizika-professzorát. Az idődilatáció nevű hatást a világegyetem tágulása okozza, amit Albert Einstein már 1915-ben leírt az általános relativitáselméletében.
Az univerzum tágulásának egyik következménye, hogy a fény megnyúlik, miközben áthalad a kozmoszon, így nagyobb lesz a hullámhossza is – emiatt tűnnek vörösebbnek az ősi galaxisok. De az idő is megnyúlik, vagyis ha egy távoli objektum másodpercenként villan egyet, mire a fénye eléri a Földet, az univerzum tágulása miatt már több mint egy másodperces időközönként látjuk ugyanazokat a villanásokat.
FORRÁS: https://qubit.hu/2023/07/04/eloszor-figyeltek-meg-az-univerzum-tavoli-idotorzulasat-amit-einstein-108-eve-megjosolt
