Stratégiai szempontból az USA számára a tágabb közel-keleti régióban az Afganisztánból való kivonulást követő fejlemények nem igazán inspirálóak. Washington térségbeli mozgásterét alaposan beszűkíti a szélsőjobboldali izraeli kabinet tevékenysége. Káncz Csaba jegyzete.
Szokatlan erőlködés tapasztalható a Biden-kormányzat Közel-Kelet politikájában, leginkább az Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizálást célozva. Az USA számára külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják ezt a sietős aktivitást. Regionálisan ugyanis a szaúdi-izraeli normalizálás diplomáciai megfelelője lenne az Irán és Szaúd-Arábia közötti, Kína által közvetített megállapodásnak, amely komoly arcvesztés volt Washington számára.
Ennek érdekében Biden elnök és Mohammed bin Szalmán (MbS) szaúd-arábiai koronaherceg végre találkozhat hétvégén a G20-ak újdelhi csúcstalálkozóján. Mivel Oroszország meglehetősen függetlenül jár el az energiatermelés terén, a Rijáddal fenntartott kapcsolatok javítása hasznosnak bizonyulhat a globális energiaköltségek szabályozásában az Európa perifériáján folyó háború idején.
De a Fehér Ház diplomáciai lépései hevesen vitatottak. A Demokrata Pártra egyre nagyobb nyomás nehezedik az Izrael támogatása körüli belső szakadás miatt.
Eközben az Izrael-barát „Kongresszusi Izrael Szövetségesek Csoportja” kétpárti konszenzusra tör a Capitoliumon olyan kérdésekben, mint az oszthatatlan Jeruzsálem, a BDS Mozgalom, az antiszemitizmus elleni küzdelem, valamint Izrael biztonságos határokhoz való jogának támogatása. Az USA politikai spektrumának jobb oldalán az olyan csoportok, mint az „Israel Victory Caucus” és a Kongresszus más, Izrael-barát csoportjai nyomást gyakorolnak a Biden-kormányzatnak az arab világgal kapcsolatos, látszólagos megengedő álláspontjára, amely szerintük Izrael ellen is értelmezhető.
FORRÁS: https://privatbankar.hu/cikkek/makro/nem-all-jol-amerika-szenaja-a-kozel-keleten.html
