Oroszország 2022 februárja óta a fizikai invázió mellett kiberháborút is folytat az ukrán infrastruktúra, az ukrán, és részben a lengyel lakosság ellen. Ezen a téren különösen erős a háborús köd, vagyis az információhiány, mivel sem a veszteségeket elszenvedők, sem az államilag támogatott hekkerek nem nagyon büszkélkednek a történtekkel. Az azonban biztos, hogy legalább egy nagyságrenddel nőtt az elmúlt két évben az ilyen támadások száma, és súlyos károkat képesek okozni. Az energiarendszer különösen csábító célpont, márpedig Magyarország mind az orosz, mind az ukrán fél által nagyon sebezhető ezen a téren.
Oroszország és Ukrajna 2014 óta, vagyis a Krím annektálása után kifejezetten intenzíven készült egy nagy háborúra. Ez nemcsak fegyverkezést és kiképzéseket jelentett, de a modern hadviselésnek megfelelően informatikai készülődést is a kiberháborúra. A totális háború kitörése óta pedig mintha egyszerre lennének jelen a durva kiberakciók – részben az intézményi infrastruktúra ellen, de sokszor félelemkeltési céllal a lakosságra célozva is – és egyfajta óvatosság is, vagyis a nagy rendszerekkel, atomerőművekkel, gázvezetékekkel (legalábbis informatikai szempontból) a felek úgy bánnak, mint a hímes tojással.
Ma már pontosan tudjuk, hogy az Ukrajna elleni kibertámadások a két éve megkezdett invázió első percétől megjelentek, igaz, korlátozott eredményességgel. Természetesen a válaszcsapások sem maradtak el, részben ukrán, részben független nemzetközi hekkercsoportok visszalőttek Oroszország ellen indított kibertámadásokkal. Ebben az ukrán cikkben például arról van szó, ahogyan az ukrán védelem az orosz védelmi minisztérium honlapját blokkolta. Az orosz Forbes cikke pedig részletesen is foglalkozik a kibertér olykor felvállalt hadviselési elemeivel.
Magyarország számára mindez nagyon fontos téma, hiszen
-a fosszilis energiaforrásaink szempontjából az orosz eredetű, de ukrán területen is áthaladó gáz- (Testvériség), illetve olajvezeték (Barátság) meghatározó; de
-az ukrán atomerőművek egy része is kifejezetten közel van Magyarországhoz; ráadásul
-2022 óta az ukrán (és a moldáv) villamosenergia-rendszer sikeres szinkronizációjával ezeket a szisztémákat is összekapcsolták a nyugatival.
