Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) védelmi agytröszt szombati jelentésében részletes beszámolót és elemzést közölt a pénteken indult, Harkiv megyében zajló orosz offenzíváról.
Az ISW szerint az oroszok csak korlátozott offenzívát indítottak az orosz–ukrán határnál Harkiv megyei északi részén, és taktikailag jelentős eredményeket érnek el egy viszonylag kevésbé védett területen.
A MŰVELETEKBEN RÉSZT VEVŐ KATONÁK KIS SZÁMA AZ ISW SZERINT AZT MUTATJA, HOGY AZ OROSZOKNAK EGYELŐRE NEM CÉLJA A MÁSODIK LEGNÉPESEBB OROSZ VÁROS, HARKIV KÖRBEVÉTELE VAGY ELFOGLALÁSA.
Nazar Voloscsin ukrán alezredes azt mondta, az orosz erők olyan területeken próbálnak előrenyomulni, amelyek már korábban is támadott „szürke zónák” voltak, ami arra utal, hogy az ukrán erők nem tartottak fenn tartós állásokat számos olyan kis határ menti településen, amelyeket az orosz erők a két napja tartó offenzíva alatt elfoglaltak
Az ISW szerint nem valószínű, hogy az ukrán erők komoly erődítményeket hoztak volna létre egy megtámadott szürke zóna mentén vagy tartós állásokat létesítettek volna olyan kis határ menti településeken, amelyeket az orosz erők már régóta tüzérséggel támadnak. Az orosz erők valószínűleg intenzívebb ellenállásba ütköznek majd, amikor megpróbálnak a határtól délebbre fekvő települések közelébe és az olyan nagyobb határ menti településekre előrenyomulni, mint Lipci és Vovcsanszk.
Harkiv városának a határhoz való közelsége azonban felnagyítja a korlátozott orosz taktikai előnyök jelentőségét, mivel az orosz erőknek nem kell sokkal messzebbre előrenyomulniuk ahhoz, hogy Harkiv városát rutinszerű ágyúzással kezdjék fenyegetni – hívja fel a figyelmet az ISW.
Az elemzőintézet a különböző becslések alapján úgy értékeli, hogy a harkivi műveletekben részt vevő orosz katonák jelenlegi száma, illetve a feltételezhetően később bevetendő tartalékosok száma nem lesz elegendő egy olyan nagyszabású offenzívához, melynek célja Harkiv városának körbekerítése vagy elfoglalása.
Az ISW szerint a mostani offenzíva célja kettős:
- el akarnak vonni ukrán erőket más frontokról, illetve
- addig akarnak előrenyomulni, hogy Harkiv városa a tüzérség lőtávolságába kerüljön.
Az elemzők szerint, ha már tüzérséggel is támadhatnák az oroszok Harkivot, az jelentős elvándorlást idézne elő a városból, ezzel megteremtődnének a feltételei egy későbbi időpontban végrehajtandó, nagyobb támadó hadművelethez.
HARKIV VÁROSÁNAK ELFOGLALÁSA MINDEN BIZONNYAL AZ OROSZ ERŐK EGYIK KITŰZÖTT MŰVELETI CÉLJA, DE A JELEK SZERINT ERRE NEM A KÖZELJÖVŐBEN TÖREKEDNEK – ÉRTÉKELTE AZ ISW.
Az elemzőintézet szerint Vlagyimir Putyin és az orosz katonai vezetés abból a feltételezésből indul ki, és úgy értékeli a mostani műveleteket is, hogy Ukrajna már nem lesz képes visszaszerezni az oroszok által elfoglalt területeket. Az ISW azonban úgy véli, az amerikai katonai segélyek beérkeztével Ukrajna ismét képes lesz ellentámadási műveletek végrehajtására. Ez azonban láthatóan nem változtatta meg Putyin számításait, aki a Harkiv elleni műveletekre az amerikai katonai támogatás újraindulásának fényében adhatta meg a parancsot.
Az elemzőintézet felhívja a figyelmet, hogy az ukrán erőknek a lehető leghamarabb el kellene indítania az ellentámadási műveleteket, az egész hadszíntérre kiterjedő kezdeményezés 2025-ig történő átengedése Oroszországnak ugyanis lehetővé teszi az orosz erők számára, hogy meghatározzák az orosz támadások időzítését, helyét és intenzitását.
AZ UKRÁN ERŐKNEK NEM LESZ ESÉLYÜK TERÜLETEKET FELSZABADÍTANI, HA BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL VÉDEKEZŐ POZÍCIÓBAN MARADNAK, ÉS A TELJES VÉDEKEZÉSBEN MARADÁS CSAK ARRA ÖSZTÖNZI PUTYINT, HOGY A VÉGTELENSÉGIG FOLYTASSA A TELJES GYŐZELEMRE TÖREKVŐ, ŐRLŐ TÁMADÓ MŰVELETEKET- ÍRJA AZ ISW.
