A többség fegyvert fogni sem hajlandó, ha arra kerül a sor.
A német politikusok és katonai parancsnokok európai és amerikai kollégáikhoz hasonlóan egyfolytában az orosz fenyegetéssel riogatnak, de a közvélemény a jelek szerint nem vevő a háborús retorikára, és ez több felmérés eredményéből is egyértelműen kiderül.
A YouGov minapi közvélemény-kutatása szerint a németeknek alig több mint harmada (36 százaléka) gondolja úgy, hogy Oroszország 2030 előtt megtámadja a NATO-t, míg 48 százalékuk szerint ez legalábbis valamilyen szinten valószínűtlen.
Azt még kevesebben, mindössze 23 százalék hiszi, hogy Németország lenne orosz támadás célpontja ebben az évtizedben – ismertette az eredményt a Deutsche Welle internetes kiadása. A döntő többség (61 százalék) szerint ez nem valószínű.
Nem bíznak a Bundeswehrben
Meglehetősen rossz a németek véleménye a hadseregükről is, ami nem csoda, hiszen a Bundeswehr még a fegyveres erők parlamenti biztosa szerint is gyakorlatilag működésképtelen, katonából és felszerelésből is nagy a hiány.
Így látják az emberek is: a válaszadóknak csupán 2 százaléka van meggyőződve arról, hogy a hadsereg képes lenne megvédeni az országot, 12 százalékuk szerint inkább csak „elég jó” helyzetben van ehhez. Minden negyedik német azonban úgy gondolja, hogy a Bundeswehr nagyon vagy eléggé gyengén felkészült egy esetleges támadásra.
Nagyobb baj az, hogy egy másik, a Civey Institute által márciusban végzett felmérés eredménye szerint a németek továbbra sem akarnak harcolni: a megkérdezettek
mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy kész lenne fegyvert ragadni a haza védelmében,
ha Németországot támadás érné. Több mint 50 százalék kategorikusan elzárkózik ez elől.
Elérhetetlen álom a katonai létszám feltöltése
A német hadseregben jelenleg 183 ezer ember szolgál, Olaf Scholz kancellár azonban az ukrajnai háborúra válaszul a nagyarányú fejlesztések mellett szeretné feltölteni az önkéntes erők sorait is. (A hadkötelezettség 2011-ben szűnt meg.)
A cél korábban az volt, hogy a katonák létszáma 2031-re elérje a 203 ezret, Boris Pistorius védelmi miniszter azonban elismerte, hogy ezt a tervet felül kell vizsgálni – valószínűleg azért, mert rájött, hogy elérhetetlen álom.
Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a jövő évi védelmi költségvetés elérje a 6,7 milliárd eurót, egyelőre nem hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. Németországot évek óta rengeteg bírálat éri, hogy túl keveset költ a védelemre, és annak ellenére, hogy Európa legnagyobb gazdasága, biztonságának megteremtésében gyakorlatilag az Egyesült Államokra támaszkodik.
Az emberek még nem értik, hogy megváltozott a világ
A katonáskodási hajlandósággal kapcsolatban Frank Sauer, az Universitat der Bundeswehr München nemzetközi és biztonságpolitikát oktató professzora úgy véli, hogy
a németekben még nem tudatosodott, hogy hatalmas történelmi felfordulás korában élünk.
„Beletelik némi időbe, mire megváltozik a gondolkodásunk. És ezt nem tudjuk erővel átverni, pár beszéddel vagy egy maréknyi főcímmel megértetni” – nyilatkozta a portálnak.
A professzor elismeri, hogy a politikusok nehéz döntések előtt állnak a Bundeswehr korszerűsítésének finanszírozásával kapcsolatban. „Én is inkább építenék szélturbinákat és óvodákat, telepítenék napelemeket a háztetőkre – sajnos ehelyett tankokat, cirkálórakétákat és harci drónokat kell építenünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy végül is mindegy, hogyan szerzik meg a pénzt, de meggyőződése, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogyan eddig.
