A 2008-as nagy gazdasági válság óta nem látott bankcsőd rengette meg az USA-t, és egyre többen teszik fel a kérdést, hogy csak az első eldőlő dominó volt-e a Silicon Valley Bank összeomlása.
A múlt pénteken bedőlt Silicon Valley Bankot (SVB) 1983-ban alapították kifejezetten azzal a céllal, hogy olyan cégekből toborozzák ügyfeleiket, amelyekbe kockázatitőke-társaságok fektetnek összegeket. Ez már alapból kockázatos, hiszen a kockázatitőke-társaságok, ahogy a nevük is mutatja, jellemzően olyan cégeket finanszíroznak és segítik a növekedésüket, amelyek kockázata átlag feletti. Az ilyen cégeket, jellemzően startupokat éppen ezért a bankok kevésbé szeretik pénzelni, hiszen a szakma is úgy tartja, hogy könnyen elképzelhető, tíz befektetésből 9 nem fog bejönni. De ha egy beruházás sikeres lesz, akkor annak haszna visszahozhatja a többi veszteségét.
Pályafutása elején tehát már két nagy válság is érzékenyen érintette a Silicon Valley Bankot, ám megtörni nem tudta, sőt, a kétezres évek elején a korábbi kockázati tőkés kapcsolatait kihasználva külföldi terjeszkedést is megkezdte, többek közt Londonban, Izraelben és Pekingben is. Az első két hely a mai napig a legnagyobb USA-n kívüli startup-központ, Kína szerepe pedig megkerülhetetlen az innovációban, így bátran ki lehet jelenteni, hogy hiába voltak a korábbi bukások, a bank jó érzékkel lépett be az új startuppiacokra.
Hogy a pénzhiányt kezelni tudja, az SVB elkezdte eladni a lejáratig tartott jelzálogkötvényeit (HTM), amiben a bank mérlegfőösszegének csaknem a fele volt. Emiatt viszont akkora veszteséget kellett hirtelen elkönyvelni, ami tőkebevonást tett volna szükségessé. A probléma híre ráadásul rendkívül gyorsan elterjedt, aminek következtében egyes beszámolók szerint a betétek mintegy 40 százalékát próbálták meg hirtelen kivenni az ügyfelek. Ezt lényegében semmilyen bank nem tudná egyből teljesíteni.
FORRÁS: https://hvg.hu/gazdasag/20230313_silicon_valley_bank_csod
