10-ből 4 idősödő magyar olyan háztartásban él, amelynek mérete meghaladja az ember alapvető igényeit. Sok esetben azonban nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy az igényeikhez mérten túl nagy ingatlant fenn is tartsák: minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi járandósága a medián jövedelem 60%-át nem haladja meg, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él. Így alakul ki az az ellentmondás, hogy a magyar idősek gyakran szűkösen élnek, miközben az ingatlanuk – aminek a fenntartása túl nagy kiadást is jelent nekik – egy vagyont ér. Mutatjuk, mennyit nyerhetnének az idős magyarok egy lakáscserével, ami az anyagi gondjaikat is egy csapásra megoldhatná.
Az Európai Unióban átlagosan 33,7 százalék azoknak a lakosoknak az aránya, akik olyan ingatlanban élnek, amely az általános igényekhez mérten túlméretezettnek minősül az Eurostat legfrissebb, 2021-es adatai szerint. Az arány egy évtized alatt 1 százalékponttal emelkedett. A 65 felettiek körében ez az arány még magasabb: 47,2 százalékos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU-ban ennyien élnének nagy lábon. Az Eurostat számítási módszere alapján nemcsak a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők tartoznak ebben a kategóriába, hanem azok is, akik esetében fejenként több szoba jut a háztartásában élőkre, mint ami feltétlen szükséges lenne. Az ilyen otthonokban élők nem mind tehetősek, sőt lehetséges, hogy éppen az anyagi helyzetük miatt élnek túl nagy, korszerűtlen, nagy kiadással járó ingatlanokban.
Az idősek azért is vannak sokkal inkább kitéve a válság hatásainak, mert nem olyan rugalmas a jövedelmük, mint az aktív korosztályé. A dolgozók, ha kezd romlani az anyagi helyzetük, vállalhatnak másodállást, vagy kereshetnek jobban fizető munkát, a főként nyugdíjasok alkotta korosztályban már más a helyzet. Igaz, egyre nő a 65 év feletti munkavállalók aránya Magyarországon, ez mégsem jelent megoldást az idős réteg elszegényedésére. Sokan már nem tudnak ugyanis visszatérni a munka világába akkor sem, ha veszélybe kerül az anyagi biztonságuk.
