Drasztikus mértékű visszaesést produkált a tavalyi évben a magyar ingatlanpiac. A 2021-es számhoz viszonyítva 12 százalékkal kevesebb adásvételi szerződésre került pecsét. Bár régiós szinten ez az adat nem számít kiemelkedőnek, az otthonteremtést segíteni hivatott támogatások széles körű elérhetősége mellett mégis meglepő eredmény. És hogy mi áll a folyamat mögött? Vélhetően az európai szinten rekordokat produkáló ingatlanárak.
2022-ben az ingatlan adásvételek száma komoly visszaesést mutatott a 2021-es esztendőhöz képest az európai országokban. Az Eurostat friss jelentése 16 ország ingatlanpiacának elemzése után jutott arra a megállapításra, hogy az adásvételeket érintő mérséklődés az egyes tagállamokban (illetve partnerországban) ugyanolyan általánosnak mondható volt, mint egy évvel korábban az élénkülésük.
Az egyes tagállamok ingatlanpiaca között egyébként az utóbbi években hatalmas lett a szakadék, ami a hozzáértők közül ma már talán keveseket lep meg. Egészen a koronavírus járvány betörése óta igen volatilis ugyanis ugyanis ez a terület és évről évre változik, hogy a nagy mértékű felívelés, vagy éppen a hasonlóan jelentős visszaesés jellemző-e több országra a kontinensen.
2020-ban a gyakorlatilag globális lockdown miatt például mindössze négy országban (Dániában, Finnországban, Hollandiában és Ausztriában) jeleztek növekedést az ingatlan-tranzakciók számában. 2021-ben pedig fordult a kocka és Hollandiát, valamint Luxemburgot leszámítva a most vizsgált 16 ország mindegyikében kisebb-nagyobb mértékű élénkülést lehetett tapasztalni. Annyira pörgött a piac, hogy, 11 országban a változás 10 százaléknál is magasabb volt, a legjobban akkor Spanyolország (39,3 százalékos növekedést produkáló), illetve Bulgária (39 százalékos növekedést mutató) ingatlanpiaca szárnyalt.
