A stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros, Avgyijivka februári elfoglalása után Oroszország taktikát váltott. Miközben a légierő az ukrajnai vízi erőművekre összpontosítja figyelmét, a szárazföldi erők a korábbiaknál nagyobb erőkkel támadják az ukrán állásokat. Ugyanakkor aligha valószínű, hogy az agresszor több fronton is komoly áttörést érhet el.
Növeli aktivitását Ukrajnában az orosz hadsereg, néhány napon belül két frontszakaszon is – az ukránok által tavaly visszafoglalt Liman közelében, valamint az idén februárban orosz kézre került Avgyijivkától nyugatra – a korábbiaknál nagyobb szabású támadást indított. A nagyobb lépték azt jelenti, hogy egy-egy helyi offenzívában több tucat harckocsi, illetve páncélozott szállító harcjármű vesz részt. Ukrán források szerint a támadásokat gyorsan és az oroszoknak komoly veszteséget okozva visszaverték, az Avgyijivkánál kirobbant összecsapásokban állítólag a 36 tankból 12-őt lőttek ki rövid idő alatt.
Bár a nagyobb szabású orosz akciók egyelőre kudarccal értek véget, az is igaz, hogy Avgyijivka több mint egy hónappal ezelőtti elfoglalása óta az oroszok több környékbeli falut is ellenőrzésük alá vontak, s az ukrán fél valamennyi frontszakaszon védekezni kénytelen.
Az ukrán hadsereg mindössze egyetlen területen folytat offenzívát: hetek óta támadják az oroszországi olajfinomítókat, s állításuk szerint már a teljes kapacitás ötödét megsemmisítették. Legutóbb az ukrán–orosz határtól több mint ezer kilométerre lévő Tatárföldön is kilőtték a Tatnyeft vállalat finomítójának egyik egységét, s ezzel átmenetileg a felére csökkentették a létesítmény termelését. Az olajfinomítók azért fontos és érzékeny célpontok, mert az Oroszország elleni szankciók miatt csak nehezen és drágán lehet beszerezni az újjáépítéshez szükséges berendezéseket.
Az áttörési kísérleteket ugyan eddig sikerült visszaverni, ám valószínű, hogy a támadók jelenleg arra összpontosítanak, hogy megtalálják a védelem gyenge pontjait. Ezekből pedig állítólag több is akad, a lőszerhiány miatt például az ukrán hadsereg jelenleg csak a legfontosabb frontszakaszokon számít igazán ütőképesnek. Orosz források szerint január eleje óta mintegy 400 négyzetkilométer került orosz kézre, s ezt részben megerősítik a külföldi megfigyelők is, akik 300 négyzetkilométeres nyereségről beszélnek.
Észak-Keleten, Harkiv térségében is megváltozott a helyzet. Néhány héttel ezelőttig az orosz határ közvetlen közelében lévő nagyváros viszonylagos nyugalomban élt: bár gyakoriak voltak a légiriadók, kevés közvetlen támadás érte a települést. Most viszont szinte folyamatos tűz alatt van a város, ez vagy arra utal, hogy a támadók offenzívára készülnek vagy arra, hogy rommá akarják lőni az ostromnak ellenálló várost.
Ezzel párhuzamosan az orosz légierő is taktikát változtatott, míg a korábbi hetekben többféle célpontot támadott – hőerőműveket, hidakat, kikötőket és ipari létesítményeket – most az ukrán energiaellátás szempontjából fontos vízi erőművek kerültek a célkeresztbe.
De miért váltott az orosz hadsereg?
A taktikaváltás mögött több megfontolás állhat. Az egyik az, hogy néhány héten vagy napon belül eljön az az időszak, amikor az olvadás és az esők miatt járhatatlanná válnak a földek, ezért csak korlátozottan vethetőek be a nehéz harcjárművek. A másik indok az, hogy Oroszország egyértelműen tüzérségi fölényben van: a legújabb elemzések szerint a támadók minden nap legalább ötször annyi lövést adnak le a tüzérséggel, mint az ukránok.
Moszkva azért is fokozza a tempót – állítják az elemzők – mert lassan kezdenek beindulni azok az európai és észak-amerikai üzemek, ahol 2024 végére már készülhet annyi Ukrajnának szánt tüzérségi lőszer, amivel egyensúlyt lehet kialakítani a két hadsereg között.
FORRÁS: https://hvg.hu/vilag/20240407_oroszorszag-ukrajna-haboru-front
