A Kínai Nemzeti Űrhivatal Csang’e-4 nevű leszállóegysége volt az első űrszonda, amely először landolt a Hold túlsó oldalán 2019-ben, a Yutu-2 nevű roverrel a fedélzetén. 2020-ban a Yutu-2 már „benézett” égi kísérőnk felszíne alá, most azonban sokkal mélyebben lévő rétegeket vizsgál.
A kínai rover a Lunar Penetrating Radar (LPR) nevű technológiával van felszerelve, ami lehetővé teszi, hogy Yutu-2 rádióhullámokat küldjön mélyen a Hold felszíne alá, a visszaverődő jelek alapján pedig a kutatók pontos képet kapjanak az égitest talajszerkezetéről. 2020-ban körülbelül 40 méteres mélységet térképeztek fel ezzel a módszerrel, most azonban jóval mélyebben, mintegy 300 méterrel a felszín alatt végzik ezeket a vizsgálatokat. Az eddig gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy
a Hold felszínének felső 40 méterét jórészt por, illetve törött kőzet alkotja, lentebb a tudósok öt különálló lávaréteget fedeztek fel, amelyek évmilliárdokkal ezelőtt szilárdulhattak meg.
A tudósok úgy vélik, hogy holdunk 4 és fél milliárd évvel ezelőtt keletkezett, nem sokkal Naprendszerünk létrejötte után, amikor is egy körülbelül Mars-méretű objektum a Földnek csapódott, és letörte bolygónk egy darabját. A Holdba ezután még nagyjából 200 millió éven át csapódtak be az űrből származó tárgyak, amelyek közül néhány megrepesztette az égitest felszínét. A Földhöz hasonlóan a Hold köpenye is tartalmazott akkoriban magmának nevezett olvadt anyagot, amely az újonnan keletkezett repedéseken keresztül vulkánkitörések során szivárgott ki.
forrás: https://raketa.hu/a-kinai-urszonda-300-meterrel-a-hold-felszine-alatt-vizsgalodik
