Az 1969-es amerikai holdra szállás után az utóbbi hónapokban ismét kifejezetten sokat hallani égi kísérőnkről, amelynek felszínén egyre több nemzet kíván leszállni. Bár az orosz Luna-25 szondának nem sikerült a landolás, nem sokkal ezután, augusztus 23-án India viszont történelmet írt, amikor a Hold távolabbi felének déli-sarkvidékén landolt. De mire ez nagy érdeklődés, miért lett újra ennyire fontos az emberiség számára a Földet kísérő égitest?
A Hold nem csak kulturális szempontból tölt be nagy szerepet az emberiség történelmében, de 1969. óta az egyetlen olyan égitest is a Földön kívül, amelyre emberek léptek. Az utóbbi hónapokban, években a Hold, mondhatni, újra reflektorfénybe került, nem csak az Egyesült Államok, de Kína, Oroszország, Japán, sőt, India is célként tűzte ki égi kísérőnk meghódítását. Néhány hete történt, hogy az orosz Roszkozmosz űrügynökség Luna-25 nevű küldetése kudarcba fulladt, és a Holdba csapódva megsemmisült, pár nappal később azonban indiai “kollégája” a Csandraján-3 sikeresen landolt a Hold déli pólusának közelében. Ez pedig egyedülálló és tudományos szempontból különösen nagy teljesítmény.
Kereszturi Ákos bolygókutató, elmondta, hogy a Hold déli-sarkvidéke azért különösen érdekes terület, mert itt helyezkednek el olyan kráterek, amelyek belsejét soha nem éri napfény. A mély és örökké sötét kráterek belsejében a holdfelszíni porba keverve vízjég halmozódott fel, amely erőforrásként is kihasználható a későbbi, emberes küldetések során. A vízből az űrhajósok nem csak ivóvizet és belégzésre alkalmas oxigént tudnak nyerni, de rakéta-hajtóanyagot is, ha folyékony hidrogénre és oxigénre bontják azt.
A vízjég jelenléte ellenére a kutatók nem feltételezik, hogy valamilyen életforma is kialakulhatott a kráterekben lévő anyagban. Kereszturi szerint ennek oka, hogy a Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, így alacsony hőmérséklet esetén a jég stabil, melegedéskor azonban szinte azonnal el is szublimál. Márpedig a holdi éjszakák alatt az égitesten uralkodó mínusz 130 fokról napfényben a hőmérséklet plusz 120 fok körülire emelkedik, így a víz gyakorlatilag egyáltalán nem jelenik meg cseppfolyós állapotban.
FORRÁS: https://raketa.hu/miert-olyan-fontos-hogy-ujra-emberek-lepjenek-a-holdra
