A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.
A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.
Az idei költségvetés nyáron elfogadott tervezete (amely a hazai költségvetési politika volatilitásának fényében még jelentősen módosulhat) csaknem 29 százalékkal, 1395-ről 1796 milliárd forintra növeli a védelmi kiadások összegét; a 2022-ben létrehozott, elsősorban a bankadóból és a biztosítási adóból finanszírozott, az extra kiadásokat, például eszközbeszerzések fedezni hivatott Honvédelmi Alap előirányzata 55 százalékkal 1309 milliárd forintra nő. A tervezet szerint ezzel a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,1 százalékára nőhet a 2024-es védelmi kiadás, azaz hazánk először fogja meghaladni a két százalékos NATO-kritérium szintjét.
Mindez erős retorikai bombázással is kiegészült. A Magyar Nemzet például január közepén a Global Firepower Index nevű, homályos hátterű összeállításra hivatkozva már arról írt, hogy „a Magyar Honvédség visszanyerte ütőképességét, a térségben már kiemelt helyen van hazánk a katonai erejét tekintve”.
forrás: https://g7.hu/kozelet/20240128/duborog-a-magyar-fegyverkezes-de-mire-eleg-ez-kozep-europaban/
